Az előző epizódot Liszttel zártuk, aki nem volt hajlandó kis zseniket oktatni. De véleménye azért volt, ha valahol egyet-egyet meghallgatott…

Karl Filtsch (1830-1845)

A fiatalember játékát meghallgatva, Európa ünnepelt művésze, Liszt Ferenc röviden összegezte véleményét: „Ha ez a kisember elkezd utazni és koncertezni, akkor azt hiszem, nyugodtan becsukhatom a saját boltomat.”

Liszt karrierje azonban nem volt veszélyben, mert a Chopin-tanítvány Filtsch még 15. születésnapja előtt meghalt tüdővészben.

Camille Saint-Saens (1835-1921) és Frederick Hymen Cowen (1852-1935)

A legfiatalabb életkorban kiadott darabok rekordját ketten osztják, a francia Saint-Saens, és az angol Cowen egyformán hatévesen jelentették meg első szerzeményeiket.

„Black Tom” (1849-1908)

Ezen a néven egy hihetetlenül tehetséges rabszolgafiút ismer a zenetörténet, akit nyolcéves korától mutogatott szerte Európában gazdája – aki persze, rendkívül sok pénzt keresett a gyermeken. Black Tom egyik kezével B-dúrban játszotta a „Yankee Doodle”-t, a másikkal pedig C-dúrban egy hornpipe dallamát. Mindezek mellé egy harmadik hangnemben egy harmadik dalt énekelt.

Richard Strauss (1864-1949) 

„Mélyen tisztelt Breitkopf Úr! A nevem Richard Strauss. Éppen gimnáziumi tanulmányaimat folytatom, ám úgy tervezem, hogy egész életemet a zenének, még inkább a komponálásnak szentelem” – így kezdődik a tizenkét éves kisfiú levele a nagyhatalmú kiadóhoz. Strauss a levélhez mellékelte Ünnepi indulóját is – Breitkopf pedig döntött, és megjelentette…

Így indult az a szédítő karrier, amelynek történetére 2014-ben, 150 évvel később emlékezik a világ.