A török kor után a kuruc kor következik, amelynek zenéje a Rákóczi szabadságharc ideje alatt és az azt követő időszakban született. A rövid kuruc kor széles rétegeket mozgatott meg, zenei szempontokból is…

A kuruc dalok a régi magyar népies dallamkincs javához tartoznak; és a magyar zenei jegyek mellett megjelennek bennük a szlovák-román-ukrán-lengyel népzene elemei, ennek hátterében nyilvánvalóan a népek közös szabadságmozgalmai álltak. A korszak fontos hangszere pedig a tárogató.

Első alkotónk legyen Esterházy Pál herceg, aki Kismartonban született, 1635-ben. 1686-ban húszezer ember élén Buda felszabadításáért harcolt. Muzsikusként pedig részt vett Bécs zenei életében, udvari zenekart is alapított. 1711-ben, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke évében jelenik meg Harmonia Caelestis című munkája, amellyel a magyar egyházzenei stílus megteremtésére tett kísérletet.

A kuruc kor szabadságharcra buzdító dalait követően népszerű lett a Rákóczi-induló. Egyes elemei a 18. században érlelődtek, végleges indulóformáját a verbunkos korban (1809—1820) kapta. Megalkotója némelyek szerint Bihari János. Berlioz Faust elkárhozása című zeneművének második részében használja a Rákóczi-indulót. Berlioz 1846-ban — frenetikus sikerekkel — személyesen adta elő művét Budapesten.

És az indulót, ugye, Liszt Ferenc is feldolgozta, ez a XV. magyar rapszódia.

Bihari Jánosra térjünk vissza. A Nagyabonyban, 1764-ben született zeneszerző, a magyar verbunkos zene legkiválóbb művelője volt. Cigány származású kitűnő zenészeink jeles elődje és sokaknak közülük példaképe volt.

Következzék az 1810-es év, Gyula városában megszületett Erkel Ferenc. Az ifjú zenész 1827 táján Kolozsvárott működött, mint zongoratanár. Pesten 1834-ben tűnt fel zongorajátékával; ő mutatta be Chopin e-moll zongoraversenyét. Az 1837-ben megnyílt Magyar Színház zenei vezetőjeként rendkívül sokat tett operai- és hangversenyéletünk fejlődéséért. Első operáját, a Bátori Máriát, 1840-ben mutatta be; az előadás után kapta meg a színház a Nemzeti Színház nevet. Ugorjunk most egy nagyot Erkel életében, a mester az 1875-ben alapított budapesti Zeneakadémia igazgatója és zongoratanára volt. Mint a magyar zenei élet sokoldalúan megbecsült „nagy öregje" hunyt el Budapesten 1893. június 15-én, nyolcvanhárom éves korában. Életművéből ezúttal emeljük ki az említett, Bátori Mária című operát.