A zenetörténet csodagyermekeit bemutató sorozatunkban elérkeztünk a 18. század szülötteihez. Mert kis zsenik akadtak ekkor is, sőt, ebben az évszázadban született a minden idők zenetörténetét meghatározó két egyéniség, akiket ugyancsak aprócska korukban ismert meg a közönség: Mozart és Beethoven…

Carlo Broschi (1705 – 1782)

A Farinelli-ként híressé vált művész 16 évesen kezdte operai karrierjét. Már akkor olyan erős orgánummal bírt, hogy a római Operaházban rendszeresen fogadásokat kötött egy neves trombitással, és rendre nyert, mert a legenda szerint Farinelli simán „asztal alá énekelte” a harsány rézfúvós hangszert és annak tulajdonosát.  Mivel Farinelli-től természetesen nem kereshetünk felvételt, álljon itt egy részlet a Farinelli, a kasztrált című filmből. A moziban a kiváló, amerikai kontratenor, Derek Lee Ragin, és a nem kevésbé nagyszerű, lengyel koloratúrszoprán, Ewa Małas-Godlewska énekhangját keverték elektronikusan ahhoz, hogy Farinelli feltételezett hangját megjelenítsék.

A Bohdanowicz-család

A klasszikus zene történetének „Kelly family”-je Basilius Bohdanowicz családja. A családfő, felesége, és nyolc gyermekük egész Ausztriát lenyűgözték mutatványukkal, amikor egyetlen hegedűn hárman, tizenkét ujjal, és három vonóval játszottak szonátákat. Erről sincs felvétel, de van itt valami hasonló móka:

Luigi Cherubini (1760 – 1842)

Első ünnepi miséjét Firenze városának írta, mindössze 13 éves korában.  De valószínűleg nemigen volt ínyére a csodagyerek-élet, mert később, amikor ő lett a párizsi Konzervatórium igazgatója, kifejezetten ellene volt, hogy csodagyerekeket képezzenek, nem engedélyezte a sztárolást. Többek között a tizenéves Liszt Ferenc felvételét is megakadályozta.

Wolfgang Amadeus (1756 – 1791) és Maria Anna Mozart (1751 – 1829)

Leopold Mozart 1763-ban, az első, családi Európa-turnén mutatta be a közönségnek „a legnagyobb csodát, amelyet Európa, és az emberiség csak elképzelhet” – vagyis két, zongorázó csemetéjét, „Nannerl”-t és „Wolferl”-t. Amíg a fiúcska hamarosan zeneszerzőként is rajongókat szerzett magának, a zongoristaként ugyancsak rendkívül tehetséges nővére, Anna-Maria, rövid idő múlva kimaradt a családi üzletből. Maradt Wolfgang Amadeus Mozart, akinek sikere hatalmas csodagyerek-áradatot indított el. És bár azonnal megjelentek a fanyalgók, és a kritikusok is, a lelkesedés-vihar csak 1850 után csöndesedett le egy kissé.  

Ludwig van Beethoven (1770 – 1827)

A gyermek Beethoven-t első koncertjein kiváló üzleti érzékű édesapja rendre 1-2 évvel fiatalabbként mutatta be, mint amennyi volt. Beethoven hétévesen lépett először a nemesek és gazdag polgárok alkotta közönség elé zongoristaként, nem sokkal később pedig az udvari színház brácsása lett. Első darabjait, a „Választófejedelem-szonátákat” 13 évesen jelentette meg.