Mivel a hétvége ismét a gyerekekről szól a Fesztiválzenekar háza táján, hamarosan készül a kakaó, vegyük fel az elejtett fonalat, és folytassuk a zenetörténet csodagyerekeit bemutató zenés sorozatunkat.
Maurice Dengrement (1866 – 1893)
Ő az, akinek sorsa leginkább figyelmeztet a csodagyerekség veszélyeire. A zseniális ifjú emberkét ugyanis mindössze 17 évesen már csak egykori sikereinek romjai vettek körül, és 21 évesen, amikor párizsi pincérként próbált a víz felszínén maradni, nem sikerült neki, hamarosan meghalt. Ugyanakkor – és akarjunk inkább ennek hinni – bár valóban 21 évesen hunyt el, de vannak olyan legendák is, amelyek szerint ekkor billiárd-világbajnok volt az egykori ígéretes hegedűművész.
Mieczyslaw Horszowski (1892 – 1993)
A lengyel zongoraművész a másik, és jóval szerencsésebb véglet. csodagyerekként indult szédítő karrierje, amelyet „csoda-aggastyánként” fejezett be, hiszen 99 évesen (!) még nyilvános hangversenyt adott.
Jascha Heifetz (1901 – 1987)
Ötévesen a bécsi, császári zeneiskola tanítványa volt, hatévesen pedig Mendelssohn: e-moll Hegedűversenyével mutatkozott be a közönségnek. 1917. október 27-én játszott először a New York-i Carnegie Hall-ban – és ekkor még mindig csak 16 éves -, és a legenda szerint a közönség soraiban ülő Mischa Elfman, hegedűművész odafordult szomszédjához, Leopold Godowsky, zongoraművészhez, és így szólt: „Kissé meleg van itt, nem gondolja?” Mire Godowsky így válaszolt: „Igen, de csak a hegedűsök számára.”
Pietro Manzini
„A kis Beethoven”-ként próbálták „eladni a közönségnek, olyannyira, hogy még külsejét is kényszeresen a nagy zeneszerző ifjúkori képmására igyekeztek formálni. Ám az ötéves Pietro Manzini berlini bemutatkozása, 1924-ben, a kritikusok kíméletlen véleményét vonta maga után: „a koncert nevetséges és szánalmas volt” – írták róla. Azért a szenzációhajhász közönség még egy ideig dédelgette a gyermeket.
Bruno Maderna (1920 – 1973)
Őt állítólag nagyapja fogta rendkívül szigorúan, és napi 12 órán át kellett hegedűt gyakorolnia. Hétévesen debütált Bruch: 1. hegedűversenyével, nyolcévesen dirigálta a Scala zenekarát, amelyet egy rajongó hercegnő bérelt számára. Ezután következett egy turné, szerte Itáliában, és a gyermeket egy hatalmas Rolls-Royce szállította minden koncerthelyszínre. Ifjúkorában aztán Velence éjszakai klubjaiban, és hajókon zenélt, de a történet jól végződött: a művész az egyik legelismertebb avantgárd zeneszerzőként búcsúzott a földi világtól.
Maria Callas (1923 – 1977)
Az örök díva az igen kevés énekes-csodagyermek egyike volt, 15 évesen debütált a Parasztbecsületben, egy athéni előadáson.