„Az emberiség tragédiája, hogy nem tanul a történelemből.”

A katalán mester 1991-ben mutatta meg a szélesebb nagyközönségnek hangszere, a viola da gamba finom hangját, Alain Corneau, Marin Marais életét feldolgozó, „Tous les matins du monde” – (magyarul „Minden reggel”) című filmjében.

Most pedig, ahogy mondja, tovább formálja zenei reflexióit a konfliktusok ellen. Jordi Savall a béke üzenetét szeretné közvetíteni különféle korszakok, országok és hagyományok zenei alkotásainak segítségével. Savall mindig is nyitott volt más kultúrák és a nyugatitól eltérő gondolatok befogadására. Régi zenei munkája a Közel-, és Távol-Kelet illetve a nyugati világ közti hatásokat és együttműködési lehetőségeket segíti.

Jordi Savall megmutatja a béke zenéit a régi zene, és a barokk repertoár, de akár a népzene területéről is. Szefárd dalok, hangszeres zenék, mind-mind azért, hogy bennünket is arra bátorítson, a béke, és annak különféle kultúrákban és vallási hagyományokban megjelenő formáinak segítségével bárki kinyilvánítsa béke iránti vágyát.

„Az emberiség történelme állandóan ugyanazokat a hibákat, és drámai eseményeket ismétli. Sajnos, az elmúlt 2000 évben a nyugati kultúra a háborúk kultúrája volt. És azt, amit ma művelt társadalmi struktúrának nevezünk, kardokkal, vérfürdővel, erővel és erőszakkal harcolták ki. Sajnos, a mai helyzetnek is keserves ára lesz, meg kell fizetnünk ezekért a politikai és társadalmi rendszerekért.”

„A zene az emberiség hamisítatlan, élő történelemkönyve, mert saját érzelmeink nyelvén beszél hozzánk. Vagyis a történelem, ha a zenén keresztül érzékeljük, elképesztő érzelmi és emberi dimenziókat nyit meg. Lehetővé teszi, hogy emlékezzünk, és kapcsolatba kerüljünk rég elmúltnak hitt pillanatokkal, és jelenként éljük át ezeket. A zene egy csodálatos időgép, noha a jelenben marad. Így aztán minden alkalommal, ha egy énekest hallunk, vagy egy hangszeres játszik, a zene a miénk lesz, mintha a mában született volna.” – Jordi Savall.